A kifejlett takarónövény állomány megsemmisítése vetés előtt vagy direktvetés után. Lehet mechanikai, (szártörő-, aprító-hengerek, rövidtárcsa) vagy kémiai módszerekkel.
Tudástár
A fővetések közé vetett, de gyakran a sorközökben is folyamatos növényi takarást biztosító növényi keverékek. A széles diverzitásból adódóan, sokféle hasznot hoznak, a talajélet és a tápanyagkörforgás szempontjából. Helyesen alkalmazva a talajélet építésén túl sokféle feladatot látnak el: talajlazítás, gyomelnyomás, tápanyag-feltárás, -tárolás, nitrogénmegkötés.
A zero-till a direktvetéshez képest a talajfelszín legalacsonyabb mértékű bolygatását jelenti. Az alkalmazott egy tárcsás vetőegység tárcsája a talajfelszínt ferdén átvágja, kis mértékben megemeli a talajt, majd visszaejti a behelyezett vetőmagra. A vetés után szinte észrevehetetlen a vetett sor.
A termőterületen talajmunka semmilyen formában nem előzi meg a vetést. Vetéskor a tárcsás vagy kultivátoros vetőegység csak a vetőárok kialakításához szükséges mértékben nyitja meg a talajfelszínt, majd visszatömöríti a magárkot. A szükséges tápanyagokat a vetéssel egy munkafolyamatban juttatják be a vetőmag mellé vagy alá, folyékony és/vagy szilárd állapotban. Utólagos tápanyagpótlás injektálással, vagy lombtrágyázással történhet.
Csak a vetősorok sávját művelik általában 20-25 cm szélességben. A sorközök bolygatatlanul maradnak, jellemzően talajtakarással.
Szükség szerint, maximum a felső 10 cm művelése, mechanikai gyomirtás, illetve magágykészítés céllal. Az eszköz lehet csoroszlyás vagy tárcsás.
Ekehasználat nélküli művelés, ahol az ekén kívül minden más eszköz megengedett. Lazító, grúber, kombinátor, rövidtárcsa, boronák. Közös vonás, hogy csak függőlegesen dolgoznak, lazítanak, forgatni nem forgatnak, esetleg minimálisan kevernek. Itt is cél a minél kisebb talajbolygatás. Az okszerű művelési mélységet, a talajrétegek mechanikai vizsgálatával kell megállapítani, akár minden művelés előtt. A vizsgálathoz ásót, gazdabotot, vagy […]
Általában a „hagyományos” szántásos művelés, amikor 15-45 cm mélységig lefordítják a termőréteget. A felső, levegőzött (aerob) talajréteg alulra, az alsó levegőtlen (anaerob) pedig felülre kerül, illetve összekeverednek, ezáltal a kialakult talajélet sérül, pusztul. A megmozgatott réteg lazul, de ez csak átmeneti, illetve gyakorta túlzott mértékű. Eközben a művelési mélység alatt, vastag, tömörödött réteg, úgynevezett eketalp […]
2024.08.27-én részt vettünk a 62. AGRA Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásáron Szlovéniában! Közel akkora volt, mint az Újvidéki Vásár, és...
GY.I.K.
Igen, érdemes. Még alacsony, évi 250 mm csapadékkal rendelkező területeken is sikeresen termesztenek takarónövényeket világszerte. Különféle technikák és módszerek alkalmazásával a takarónövények csírázása és növekedése ilyen körülmények között is biztosítható.
Igen, a regeneratív gazdálkodás minden talajtípuson alkalmazható. A módszerek és gyakorlatok a különböző talajviszonyokhoz igazíthatók, így minden esetben hatékonyan működnek.
A regeneratív gazdálkodás bármilyen méretű területen alkalmazható, a virágcseréptől egészen a több ezer hektáros mezőgazdasági területekig. A módszerek és technikák mérettől függetlenül adaptálhatók.