A levegő szén-dioxid tartalmát hatékonyan csökkenthetjük a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatával, miközben a területünk széntartalmát növelhetjük. Fontos megjegyezni, hogy az erre...
Tudástár
A cikkemben elsősorban a min-till és no-till termesztési rendszerekhez szeretnék hasznos megoldásokat ajánlani az integrált növényvédelem területén. Ugyanakkor meg kell...
Egy adott területen található életformák sokfélesége és az egyedek közötti interakciók együttese a biodiverzitás. Hanyatlása rendkívül káros következményeket okoz a földi ökoszisztéma egészének és azon belül az emberiségnek is. A jelenlegi biodiverzitás krízis egyik legnagyobb kiváltó tényezője a monokultúrákon alapuló mezőgazdaság. A regeneratív mezőgazdaság kifejezett figyelmet fordít a felszín feletti és felszín alatti biodiverzitás növelésére, […]
A szén a szerves élet alapja. A fotoszintézis folyamata során a növények légköri szén-dioxidot kötnek meg. Az oxigén jelentős hányadát visszajuttatják a légkörbe, ami lehetővé teszi a mai életet a földön. A növények az általuk megkötött szén egy részét a biomasszájukban (a gyökerekben és a felszín feletti részekben egyaránt) tárolják, egy részükkel pedig a talajban […]
A kifejlett takarónövény állomány megsemmisítése vetés előtt vagy direktvetés után. Lehet mechanikai, (szártörő-, aprító-hengerek, rövidtárcsa) vagy kémiai módszerekkel.
A fővetések közé vetett, de gyakran a sorközökben is folyamatos növényi takarást biztosító növényi keverékek. A széles diverzitásból adódóan, sokféle hasznot hoznak, a talajélet és a tápanyagkörforgás szempontjából. Helyesen alkalmazva a talajélet építésén túl sokféle feladatot látnak el: talajlazítás, gyomelnyomás, tápanyag-feltárás, -tárolás, nitrogénmegkötés.
A zero-till a direktvetéshez képest a talajfelszín legalacsonyabb mértékű bolygatását jelenti. Az alkalmazott egy tárcsás vetőegység tárcsája a talajfelszínt ferdén átvágja, kis mértékben megemeli a talajt, majd visszaejti a behelyezett vetőmagra. A vetés után szinte észrevehetetlen a vetett sor.
A termőterületen talajmunka semmilyen formában nem előzi meg a vetést. Vetéskor a tárcsás vagy kultivátoros vetőegység csak a vetőárok kialakításához szükséges mértékben nyitja meg a talajfelszínt, majd visszatömöríti a magárkot. A szükséges tápanyagokat a vetéssel egy munkafolyamatban juttatják be a vetőmag mellé vagy alá, folyékony és/vagy szilárd állapotban. Utólagos tápanyagpótlás injektálással, vagy lombtrágyázással történhet.
Csak a vetősorok sávját művelik általában 20-25 cm szélességben. A sorközök bolygatatlanul maradnak, jellemzően talajtakarással.
GY.I.K.
Igen, a regeneratív gazdálkodás minden talajtípuson alkalmazható. A módszerek és gyakorlatok a különböző talajviszonyokhoz igazíthatók, így minden esetben hatékonyan működnek.
A regeneratív gazdálkodás bármilyen méretű területen alkalmazható, a virágcseréptől egészen a több ezer hektáros mezőgazdasági területekig. A módszerek és technikák mérettől függetlenül adaptálhatók.
Igen, érdemes. Még alacsony, évi 250 mm csapadékkal rendelkező területeken is sikeresen termesztenek takarónövényeket világszerte. Különféle technikák és módszerek alkalmazásával a takarónövények csírázása és növekedése ilyen körülmények között is biztosítható.