Növényvédő szerek helyes kiválasztása és alkalmazása: gombaölők, rovarölők és gyomirtók

A növényvédelem egyik alapvető része a növényvédő szerek tudatos kiválasztása és szakszerű alkalmazása. A megfelelő készítmény nemcsak a kórokozók és kártevők elleni védekezést segíti, hanem hozzájárul a termésbiztonság növeléséhez és a termesztés gazdaságosságához is.

A növényvédő szerek három nagy csoportba sorolhatók: gombaölő szerek, rovarölő szerek és gyomirtók. Ezek eltérő módon, eltérő célokra kerülnek alkalmazásra, ezért fontos ismerni működésüket és felhasználási lehetőségeiket.

Gombaölő szerek szerepe a növényvédelemben

A gombaölő szerek két fő csoportra oszthatók: csávázószerekre és állományban kijuttatott készítményekre.

A csávázószerek elsősorban vetőmagkezelésre (csávázásra) szolgálnak. A mag felületére juttatva megelőzik a talajból vagy a magról induló gombás fertőzéseket. Ez a megelőző kezelés már a vetés előtt csökkenti a későbbi betegségek kialakulásának kockázatát.

Az állományban alkalmazott gomba elleni kezelések lehetnek kontakt hatásúak vagy felszívódóak. A kontakt szerek a növény felületén fejtik ki hatásukat, és elsősorban megelőző jellegű védelmet biztosítanak. A felszívódó készítmények ezzel szemben bejutnak a növénybe, így nemcsak védenek, hanem a már kialakult enyhébb fertőzéseket is képesek megállítani. A kontakt hatású szerek között több, ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett megoldás található, például a réz, a kén vagy olajos készítmények.

Rovarölő szerek: célzott vagy általános védekezés

A rovarölő szerek alkalmazása történhet csávázás formájában, illetve talajfertőtlenítőként a vetés idején (a maghoz minél közelebb). A talajfertőtlenítők célja a talajban élő kártevők számának csökkentése.

Az állományban kijuttatott rovarölő szerek lehetnek szelektívek, amelyek csak meghatározott rovarfajokat céloznak. Hatásuk gyakran fejlődésgátláson vagy gyomormérgezésen alapul. A nem szelektív rovarölő szerek, jellemzően piretroidok, idegméregként hatnak, ugyanakkor tartós hatással nem rendelkeznek.

Fontos megemlíteni, hogy a rovarölő szeres csávázás tiltásának egyik nem várt következménye az lett, hogy az egyszeri kezelés helyett több menetes állománykezelés vált szükségessé. Ez hektáronként több növényvédő szer felhasználását, valamint lényegesen nagyobb energiaigényt jelent.

Gyomirtók: állományon belül és azon kívül

A gyomirtók esetében megkülönböztetünk állományon kívüli és állományban végzett kezeléseket.

Az állományon kívüli beavatkozások a vetés előtt, illetve vetés után, de még a kultúrnövény kelése előtt történnek. Ezek célja, hogy kezdeti előnyt biztosítsunk a termesztett növény számára.

Kiemelt jelentőségű az aratás utáni tarlókezelés, amely során eredményesen lehet fellépni az évelő, nehezen kontrollálható gyomok ellen, mint például a fenyércirok, az acat vagy a nád.

Az állomány gyomirtás során szelektív gyomirtó szerekkel permetezünk. Ez azt jelenti, hogy a készítmény a gyomnövényeket pusztítja el, miközben a kultúrnövényben nem okoz számottevő kárt. A szelektivitás többféle módon érhető el: fiziológiai, morfológiai, helyzeti vagy fejlődési stádium szerinti különbségeken alapulva.

Glifozát, GMO és a deszikkálás kérdése

Az Európai Unióban nem engedélyezett, de világszerte elterjedt a genetikailag módosított növények termesztése. Ezek közül a legjobb példa a GMO (Genetically Modified Organisms) kukorica, szója és gyapot, amelyek rezisztensek egy totális gyomirtóra, a glifozátra. Ez magyarázza a hatóanyag magas felhasználását globálisan.

Európában és Magyarországon azonban a jellemző kultúrnövények – például a búza, árpa, zab, napraforgó vagy repce – nem GMO-k. Ennek ellenére glifozátmaradvány előfordulhat a betakarított terményben, amely legtöbbször a helytelenül elvégzett deszikkálás eredménye.

A deszikkálás a betakarítás előtti állományszárítást jelenti. Célja a növény víztartalmának csökkentése, a betakarítás gyorsítása és az időjárási kockázatok mérséklése. Csapadékosabb éghajlatú országokban a kalászosok deszikkálása bevett gyakorlat, Magyarországon azonban ez egyáltalán nem jellemző.

Növényvédő szerek felelősséggel

A növényvédő szerek alkalmazása ma már nem pusztán technológiai kérdés, hanem szemlélet és felelősség is. A gombaölők, rovarölők és gyomirtók mind fontos szerepet töltenek be a termesztésbiztonság fenntartásában, ugyanakkor hatásuk, időzítésük és módjuk jelentősen befolyásolja a környezetet, a talajéletet és végső soron a termelés fenntarthatóságát.

A különböző hatásmechanizmusok és kijuttatási módok ismerete segít abban, hogy a védekezés célzott, indokolt és hatékony legyen.

A növényvédő szerek használata elválaszthatatlan része a modern mezőgazdaságnak, ezért egyre fontosabb kérdés, hogy mikor, miért és milyen mértékben nyúlunk ezekhez az eszközökhöz. A gombaölők, rovarölők és gyomirtók megfelelő alkalmazása nemcsak a kórokozók és kártevők elleni védekezést szolgálja, hanem hatással van a talajéletre, a hasznos élő szervezetekre és a teljes agroökoszisztéma működésére is.

A tudatos növényvédelem nem a több beavatkozást jelenti, hanem a megfelelő eszköz kiválasztását a megfelelő időpontban, a megelőzés előtérbe helyezését, a termesztési rendszer egészében való gondolkodást, valamint az állomány folyamatos megfigyelését.

A növényvédő szerek ismerete és felelős használata így nemcsak a jelenlegi termés sikeréhez, hanem a hosszú távon is működő, ellenállóbb, stabilabb és fenntarthatóbb agroökoszisztémák kialakításához járul hozzá.