Egy elszánt felvidéki gazda 5 évnyi NO-TILL tapasztalata
Az esemény célja, hogy bemutassa egy felvidéki kisgazdaság átállását – illetve annak okait – a bolygatás nélküli művelésre. A területeken már 5 éve no-till művelés folyik, szigorúan takarónövények alkalmazásával, amikor csak befér két főnövény közé
H | K | Sz | Cs | P | Szo | V |
---|---|---|---|---|---|---|
Videós beszámoló
Gazdafórum
Takarónövény kísérletek, tápanyaggazdálkodás, vízmegkötés a homoki szőlőkben
Az oktatási nap Schneider Péter szőlőbirtokán zajlik, reggel 9.15 és 9.45 között lehet regisztrálni, majd 10 órától bemutatjuk a Talajmegújító Gazdák Egyesületét, a házigazdákat, illetve beszélünk a regeneratív gazdálkodás elméleti alapjairól, a homoki szőlőkben alkalmazott takarónövényes megoldásokról, tápanyaggazdálkodásról és a vízmegkötésről.
A nap házigazdája Schneider Péter és Sárosdi Péter, segítőtársuk pedig Szabó Zoltán.
A gyakorlati bemutató 10.40-től kezdődik, első részében a szőlősorok közti talajtakaró rozs hengerezése történik. Ennek okán szó esik a homokon is jól alkalmazható takarónövényekről, arról, hogy aratni érdemes vagy terminálni illetve a területen alkalmazott kísérletek eredményeit is meg lehet nézni.
Vendéglátó házigazdák: Schneider Péter és Sárosdi Péter
Moderátor: Szabó Zoltán
Részletes program
9:15 – 9:45
Regisztráció
10:00 – 10:10
A TMG Egyesület bemutatása – Szabó Zoltán, TMG tag
10:10 – 10:20
Bemutatkoznak a házigazdák
Schneider Péter
Sárosdi Péter
10:20 – 10:40
Regeneratív gazdálkodás alapelvei
Szabó Zoltán
10:40 – 12:30
Gyakorlati bemutató
Szőlősorok közötti rozsos talajtakarás technológiája – aktuálisan a mechanikus terminálás (hengerezés) munkafolyamatát láthatjuk, de a szemlézés során szó esik arról, hogy:
- Hogyan vessük a takarónövényt, arassuk-e vagy termináljunk, mit és milyen keverékekkel kísérletezzünk homokon?
- A takarónövények vetésének és terminálásának időablakai.
- A talajtakarás előnyei szőlőben és lehetséges rizikója, annak kiküszöbölése.
- Tapasztalatok a gyomokról, mint talajtakaró növényről.
- Essence alkalmazása szőlőben.
Szőlőfanatikusoknak extra:
Megtekinthető sátorban termesztett csemegeszőlő Essence kezeléssel, szalmamulcsos talajtakarással.
Eső esetén ugyanitt tartjuk meg a bemutatót, mindenki hozzon gumicsizmát, esőkabátot.
A szervezők a programváltozás és az időpontok változtatásának jogát fenntartják.
Az eseményen kép-, hang- és videófelvétel készül majd.
Ismerd meg
a házigazdáinkat
Schneider Péter: családjában a dédszülőkig visszamenőleg mindenki szőlővel foglalkozott. Péter a családi gazdaságot viszi tovább: 99%-ban borszőlőt termel, a maradék csemegeszőlő. Az utóbbi években kísérleti jelleggel orosz és ukrán újabb fajtákat próbál ki.
Összesen 101 hektár szőlője van, ebből 60 hektár egy tagban Tázláron található. A tíz évvel ezelőtti aszályok, a szélerózió, a tápanyag- és vízproblémák indították el a megoldás keresésének útján, melyet az agroinformos fórumon talált meg Kökény Attila írásaiban. Az ő segítségével kezdte el a regeneratív gazdálkodást 2015-ben bátran és lelkesen.
Kellett 3-4 év, mire aszálytünetek nélkül átvészelte a szőlő a takarónövényt, első évben tavaszi vetésű feketezab volt, máskor fekete zab szegletes lednekkel, de rozs-bükköny kombóval dolgoznak legtöbbször, jelenleg is ez van benne. Hengerezéssel terminál. Az új ötleteket, melyek segíthetnek a talajbolygatás nélküli gazdálkodásban barátjával és gazdatársával, Sárosdi Péterrel beszélte át. Az átállás okozott izgalmas pillanatokat, rengeteg kísérlet sikere és kudarca hozta a tanulságokat, melyet a gazdafórumon meg is osztanak majd a résztvevőkkel. Mint ahogy megtekinthető lesz az a hektár is, melyet negyedi éve csak talajra és lombra kijuttatott Essence és huminsav kombinációval kezelnek.
A talaj változatos, a vakolóhomoknak is csúfolt sárga, szerkezet nélküli 26-os Arany-féle kötöttségű homoktalajtól kezdve a minimális agyagtartalmú barnásabb homokig többféle talaj előfordul.
Péter távlati céljai közt a humusztartalom növelése illetve egy direktvetőgép beszerzése szerepel.
Sárosdi Péter, gazdálkodó családból származik, nyolc éve vágott bele a regeneratív gazdálkodásba, Kökény Attila gondolatai inspirálták. 2015-ben vetett először tudatosan takarónövényt, nagyon lelkes volt, megsütötte magát párszor, de ez nem vetette vissza kísérletező kedvét: minden évben próbál új növényeket bevinni a rendszerbe.
Eddig a bükköny vált be neki a legjobban.
Összesen 35 hektáron gazdálkodik, ebből 20 hektár szőlő, 11 bodza, illetve van pici szántóterület és erdő.
Talajai: javarészt gyenge, fél százalék humusz tartalmú sárga homok talajok, de van egy kevés kissé kötöttebb, 1% humusz tartalom körüli területe is, ami már jó talajnak számít azon a vidéken.
GY.I.K.
Elsősorban azoknak javasoljuk, akik már rendelkeznek tapasztalattal a talajkímélő technológiák területén, illetve akik homokon gazdálkodnak és/vagy szőlővel foglalkoznak. Hasznos lehet azok számára is, akiknek gyümölcsöse van és ott szeretnének belevágni a regeneratív gazdálkodásba.
Jelentkezéskor a gazdákat részesítjük előnyben.
Minden esetben a szőlőben rendezzük az oktatási napot. Ha kisebb esőt kapunk, akkor gumicsizmában és esőkabátban tudjuk a hengerelést, illetve a területet megnézni. Ha égszakadás-földindulás lesz, akkor a gépi munka elmarad és a fóliasátorban zajlik majd a program. De erre remélhetőleg nem kerül sor.
Ennek most már csak egyetlen oka lehet: nem jól írtad be a saját e-mail címedet a regisztráció során. Automatizáltuk a regisztráció folyamatát, úgyhogy ha bárhol elbizonytalanodsz, kétségeid támadnak bármivel kapcsolatban, hívd a megadott számot napközben vagy írj a rendezveny@old.tmg.hu címre egy levelet.
Szendvicsekkel készülünk, illetve szőlőlével, most főtt ebéd nem lesz.
Ha az oldalon nem találtad meg a szükséges választ, akkor írj email a rendezveny@tmg.hu címre, kolléganőnk szívesen válaszol!