Címke: Cikk

Egy adott területen található életformák sokfélesége és az egyedek közötti interakciók együttese a biodiverzitás. Hanyatlása rendkívül káros következményeket okoz a földi ökoszisztéma egészének és azon belül az emberiségnek is. A jelenlegi biodiverzitás krízis egyik legnagyobb kiváltó tényezője a monokultúrákon alapuló mezőgazdaság. A regeneratív mezőgazdaság kifejezett figyelmet fordít a felszín feletti és felszín alatti biodiverzitás növelésére, hiszen az közvetlen hatással van a tápanyag körforgásra, a talaj egészségére és minőségére, illetve a növények betegségekkel szembeni ellenálló képességére. A sokféleség növelése érdekében a regeneratív gazdák változatos vetésforgót és takarónövényeket használnak. A beporzó rovaroknak élőhelyet teremtenek, és mezővédő erdősávokat, pufferzónákat hoznak létre.

Ekehasználat nélküli művelés, ahol az ekén kívül minden más eszköz megengedett. Lazító, grúber, kombinátor, rövidtárcsa, boronák. Közös vonás, hogy csak függőlegesen dolgoznak, lazítanak, forgatni nem forgatnak, esetleg minimálisan kevernek. Itt is cél a minél kisebb talajbolygatás. Az okszerű művelési mélységet, a talajrétegek mechanikai vizsgálatával kell megállapítani, akár minden művelés előtt. A vizsgálathoz ásót, gazdabotot, vagy penetrométert használunk. Az analízist minden érzékszervünk és a tapasztalás segíti.

Általában a „hagyományos” szántásos művelés, amikor 15-45 cm mélységig lefordítják a termőréteget. A felső, levegőzött (aerob) talajréteg alulra, az alsó levegőtlen (anaerob) pedig felülre kerül, illetve összekeverednek, ezáltal a kialakult talajélet sérül, pusztul. A megmozgatott réteg lazul, de ez csak átmeneti, illetve gyakorta túlzott mértékű. Eközben a művelési mélység alatt, vastag, tömörödött réteg, úgynevezett eketalp jön létre. Ez gyakran áttörhetetlen a növényi gyökerek számára.

Szükség szerint, maximum a felső 10 cm művelése, mechanikai gyomirtás, illetve magágykészítés céllal. Az eszköz lehet csoroszlyás vagy tárcsás.

A termőterületen talajmunka semmilyen formában nem előzi meg a vetést. Vetéskor a tárcsás vagy kultivátoros vetőegység csak a vetőárok kialakításához szükséges mértékben nyitja meg a talajfelszínt, majd visszatömöríti a magárkot. A szükséges tápanyagokat a vetéssel egy munkafolyamatban juttatják be a vetőmag mellé vagy alá, folyékony és/vagy szilárd állapotban. Utólagos tápanyagpótlás injektálással, vagy lombtrágyázással történhet.

Csak a vetősorok sávját művelik általában 20-25 cm szélességben. A sorközök bolygatatlanul maradnak, jellemzően talajtakarással.

A szén a szerves élet alapja. A fotoszintézis folyamata során a növények légköri szén-dioxidot kötnek meg. Az oxigén jelentős hányadát visszajuttatják a légkörbe, ami lehetővé teszi a mai életet a földön. A növények az általuk megkötött szén egy részét a biomasszájukban (a gyökerekben és a felszín feletti részekben egyaránt) tárolják, egy részükkel pedig a talajban élő organizmusokat táplálják, ezáltal is segítve a humuszképződést. Minél gazdagabb egy terület növényborítottsága és minél sűrűbb a gyökérzete, annál több szén raktározódik a talajban. Növénytermesztésben szénmegkötés a szántás elhagyásával és takarónövények alkalmazásával lehetséges. Állattartás esetén a holisztikus, intenzíven menedzselt legeltetés teszi lehetővé a szén talajban történő feldúsulását.

A fővetések közé vetett, de gyakran a sorközökben is folyamatos növényi takarást biztosító növényi keverékek. A széles diverzitásból adódóan, sokféle hasznot hoznak, a talajélet és a tápanyagkörforgás szempontjából. Helyesen alkalmazva a talajélet építésén túl sokféle feladatot látnak el: talajlazítás, gyomelnyomás, tápanyag-feltárás, -tárolás, nitrogénmegkötés.

A kifejlett takarónövény állomány megsemmisítése vetés előtt vagy direktvetés után. Lehet mechanikai, (szártörő-, aprító-hengerek, rövidtárcsa) vagy kémiai módszerekkel.

A zero-till a direktvetéshez képest a talajfelszín legalacsonyabb mértékű bolygatását jelenti. Az alkalmazott egy tárcsás vetőegység tárcsája a talajfelszínt ferdén átvágja, kis mértékben megemeli a talajt, majd visszaejti a behelyezett vetőmagra. A vetés után szinte észrevehetetlen a vetett sor.