A no-till művelés gazdaságossága

Minden termelő tapasztalhatja, hogy a termények termelésének költsége sokkal meredekebben emelkedik, mint a termények felvásárlási ára. Ezt láthatjuk a KSH adatait vizsgálva is, amikor a különböző árak emelkedésének mértékét vizsgáljuk.

Hasonlítsuk össze például, hogy miként alakult az elmúlt 10 évben a takarmány búza (felvásárlási ár) és az ammónium nitrát (termelési költség) ára (1., 2. Táblázat):

2014201520162017201820192020202120222023
455334562538683421694679248328523596892712467874529
1. Takarmány búza árának növekedése (Ft/tonna), 2014-2023
20162017201820192020202120222023
6920075207769907350068750208030368990160410
2. Ammónium-nitrát negyedéves adatok (Ft/tonna), 2016-2023

Ezen egyszerű példán keresztül láthatjuk, hogy az egyik fontos inputanyag (ammónium-nitrát) emelkedésének mértéke meredeken elhúz a terményünk várható tonnánkénti eladási árának emelkedéséhez képest. Ez a trend hosszú távon egyre kevésbé költséghatékony, és a gazdaságok biztos jövedelmezőségét is veszélyezteti.

Hogyan tudnánk ezt a problémát orvosolni?

Az egyik logikus megoldás, hogy az eladási ár jelentősen megnövekedik és utoléri a termelés költségét. Viszont az eddigi tapasztalataink alapján ez a kiemenetel nagyon valószínűtlen. A második, már életszerűbb megoldás, ha a termelés költségeit tudjuk úgy csökkenteni, hogy közben a gazdaságunk jövedelmező marad.

Őszi vetés talajelőkészítéssel vs no-till technológiával

Az őszi gabona vetés előtti talaj előkészítése bérmunka árakkal számolva – amik tartalmazzák a saját munkánk utáni és a gépek amortizációja miatti költségeket is – körülbelül 25,000 Ft/ha. No-till esetén ez a költség 0!

Jelenleg az irányadó, hogy a magyar mezőgazdaság átlagos hektáronkénti jövedelme a területalapú támogatás összege. Jobb területeken ez több, rosszabbakon pedig valamivel kevesebb, de nagyjából végiggondolva ezt elfogadható átlagszámnak tekinthetjük. Az AÖP-el (Agro-Ökológiai Program) együtt ez a szám átlagosan 80,000 forint környékén mozog hektáronként. Ha így nézzük jövedelmezőségünket akár 30%-al is megnövelhetjük a no-till technológiák használatával, hiszen megspóroljuk a 25,000 forintos talajmunkát! A többi termesztett kultúránk, főleg a tavasziak esetén ez a különbség még nagyobb, de azok sikeres no-till vetése már jóval nagyobb szakmai kihívás.

Milyen gépeket használhatunk a no-till technológia alkalmazásakor?

A tapasztalat, hogy az őszi gabonák jól reagálnak a direktvetésre és nagyon sok márka közül válogathatunk, ami a vetőgépeket illeti. Sok gazdának az a berögződése ezzel kapcsolatban, hogy a direktvetőgépek bekerülési költsége túl magas, így nem is érdemes belekezdeni. Pedig erre is vannak ellenpéldák, de azt is érdemes átgondolni, hogy a sok talajművelőgépre eddig mennyi pénzt költöttünk összesen.

10 millió alatt beszerezhetőek a 3 méteres vetőgépek, amelyek direktvetésre nehéz körülmények között is alkalmasak és alacsony lóerőigényűek

Már találhatunk direktvetőgépet a piacon 10 millió forint alatt is, ami a hosszú távú eredményeket tekintve egy megtérülő befektetés. Ezekből is látszik, hogy ha megvan az elhatározás a váltáshoz, akkor a no-till vetés eredményesen megoldható, aminek köszönhetően a termelés végeredménye is pozitívabb lesz, mint a jelenleg hagyományosnak mondott gazdálkodás esetén.

“A talajmegújító mezőgazdaság egyik fontos eleme a talajbolygatás minimalizálása, de a talajegészség szempontjából fontos többi elem alkalmazásával érhetünk el igazán kiemelkedő eredményeket.”