Пермакультурное выращивание фруктов в Венгрии

A vegyes gyümölcsös hasznosítási kategória kidolgozása 2024 év végén végre megvalósult. Bár korábban is lehetett ilyen területeket regisztrálni az egységes kérelem felületén, támogatás nem járt érte, és nem léteztek pontos szabályok a telepítésre. Bekerült a 2024 végén indult ÖKO támogatási rendszerbe, az AKG-ból (Agrár-környzetgazdálkodási kifizetések) kivették, nemzeti kiegészítő támogatásról pedig nem tudjuk, hogy csak a monokultúrás ültetvényekre, vagy a permakultúrás gyümölcstermesztésre is fog-e járni.

Mostantól az ilyen ültetvénynek legalább 240 növényt kell tartalmaznia. Ezen kívül kettő, vagy több növényfajból kell állnia, ahol egyik faj aránya sem haladhatja meg a 95%-ot.

A permakultúrás rendszer egyik fontos jellemzője, hogy diverz, vagyis sokféle fajtából áll –
Az úgynevezett FOODFOREST koncepció is erre épül

A jelenlegi telepítési irányelvek:

• Az ÖKO keretrendszeren belül csak a listában szereplő növények telepíthetőek.
• Az ültetvények fajösszetétele nem lehet monokultúra; például ha egy faj aránya eléri a 95%-ot, az már monokultúrának számít.
• A hatékony térkihasználás érdekében nagyobb fák közé kisebb méretűeket vagy cserjéket javasolt ültetni.
• A gyepszintet évelő és egynyári növényekkel érdemes betelepíteni, természetes felszaporodásukat legeltetéssel vagy kaszálással segítve.

Talajvédelem: növények kombinálása és a nitrogénkötés szerepe

Gyökérzöldségek termesztése nehézkes a fák közötti talajbolygatás miatt, ezért nem javasolt nagy léptékben alkalmazni. Nagyméretű fákra kúszónövények (például szőlő, kivi) felfuttatása viszont jó megoldás.

A permakultúrás rendszerekben kulcsszerep jut a nitrogénkötő növényeknek, mivel ezek fenntarthatóbbá teszik az ültetvényt. A telepíthető gyümölcstermő fajok közül csak a homoktövis képes erre. A gyepszint növényei nincsenek megkötve, ott megtörténhet a nitrogénkötés évelő, vagy egyéves pillangósok segítségével például: lucerna, bükköny, herefélék.

Bár még nem engedélyezett javaslat, ajánlott, hogy minden 1-2 gyümölcstermő fa közé nitrogénkötő vagy más, ökológiai szolgáltatást nyújtó növényt telepítsünk, például akácot, japán akácot vagy gledícsiát. Az örökzöldek az állatok számára életteret biztosítanak, így az egész rendszer hasznos részei lehetnek.

A különböző gyümölcsfákból álló permakultúra kialakításkor érdemes figyelni, hogy a fák ne saját fajtájuk mellé kerüljenek. Így, ha egy meg is fertőződik, sokkal kisebb valószínűséggel adja át a problémát egy másik fajtársának.

Jogszabályi akadályok: fajkombinációk és származási igazolások

Bár külföldi példák (például körte-alma-akác kombináció) már bizonyították sikerességüket, Magyarországon az árutermelő gyümölcsösökbe erdészeti fajok telepítése jelenleg tilos. A szabályozás módosításával, például az agrárerdészeti rendszerek és az ültetvények ilyen, vagy ehhez hasonló összefésülésével hosszútávú eredményeket lehetne elérni ezen a téren.

Ezen kívül a jelenlegi szabályozás szerint a támogatott területeken csak gyümölcsfa iskolából származó dugványok és oltványok telepíthetők. Bár ez a rendszer alapvetően jól működik, több területre és a házi faiskolára vonatkozó előírások átalakítása indokolt lenne a permakultúrás, alkalmazkodó gyümölcsészeti rendszerek fejlesztésének érdekében.

Házi faiskola: ültetésre és oltásra vonatkozó szabályok

A házi faiskola lehetőséget biztosít a termelők számára, hogy saját célra állítsanak elő gyümölcstermő növényeket, viszont ezeket kereskedelmi forgalomba nem hozhatják. Azonban a jelenlegi szabályok szerint:

• Csak a már beoltott fák telepíthetők.
• A magok helybe vetése és későbbi átoltása nem engedélyezett, mivel a vetés időpontjában a növény nemes része még nem áll rendelkezésre, és így a növény nem lehet fajtaazonos.

Ezért az alanyul szolgáló növényt a végső helyre kerülése előtt ki kell szedni és átültetni. Ilyenkor jelentősen kisebb gyökértömeggel kerül az új helyre, de a főgyökere nagy eséllyel megsérül a folyamatban. Fontos szabályozás, hogy az elvetni kívánt magoknak termő, bevizsgált fákról kell származniuk, és vásárolt magok nem használhatók, mivel azok különböző növényekből származhatnak. Ez viszont jelentősen korlátozza az új fajok elterjedését.

Vannak olyan fák – például mandula vagy őszibarack (amygdalus alnemzetség) –, amik magvetése esetén nincs szükség átoltásra, mert az anyanövénnyel megegyező tulajdonságú fákat kapunk, míg más fáknál – például alma vagy dió – mivel az anyanövénytől nagyon eltérő fákat kapnánk, így ez nem opció. Bizonyos esetekben azonban az anyanövénytől való eltérések akár előnyös tulajdonságokat is hordozhatnak. Ez lehetőséget ad a megfigyelésen alapuló növénynemesítésre, a helyben szelektálásra, így hozzájárulva új fajták kialakításához.

Milyen változtatásokat javaslunk?

• Erdészeti fajok integrációja: Nem gyümölcstermő erdészeti szaporítóanyag használatának engedélyezése árutermelő ültetvényekben.
• Házi faiskola reformja: A helybe vetett magok későbbi oltását engedélyezni kellene, különösen azoknál a fajoknál, ahol a magvetés fajtaazonossága magas.

Permakultúrás rendszerek előmozdítása

A fenti változtatások hozzájárulnának a permakultúrás rendszerek magyarországi elterjedéséhez. A jelenlegi szabályozás akadályozza a nagyobb léptékű árutermelő ültetvények kialakítását, amelyek fenntarthatóbbá tennék a mezőgazdaságot, és növelnék a biodiverzitást.