Milyen előnyöm lesz ebből?

Milyen előnyöm lesz a regeneratív mezőgazdaságra történő átállásból?

Sokat hallhatunk a fenntartható mezőgazdaságról és élelmiszer termelésről. Mi lenne, ha úgy tudnánk élelmet előállítani, hogy közben nem csak azt az állapotot próbáljuk megőrizni, ami van, hanem munkánk gyümölcseként javítjuk is a termőtalajt? A regeneratív gazdálkodás, vagy a – hazánkban elterjedt kifejezéssel élve – talajmegújító gazdálkodás, olyan lehetőséget tár elénk, mellyel csökken a mezőgazdaság környezetterhelése, szenet köthetünk meg a talajban és a gazdaságunk is nyereségesebb lehet.

A regeneratív mezőgazdaság a természet mintáit alkalmazva öt fő irányelvre támaszkodik:

Mérsékeljük a talaj fizikai, biológiai és kémiai bolygatását, elhagyjuk a szántást. Arra törekszünk, hogy fokozatosan csökkentsük a növényvédőszerek és műtrágyák használatát.

A talajt növényzettel vagy természetes anyagokkal takarjuk. A talaj szántása helyett a regeneratív gyakorlatban mulcshagyó művelést végezünk és takarónövényeket vetünk, melyeket nem takarítunk be és nem értékesítjük őket, más hasznot nyerünk belőlük: talajjavítás, vízmegtartás, gyomelnyomás, tápanyag felhalmozás és talajerózió védelem.

Növeljük a növényi sokféleséget. A változatosság egészségesebbé teszi a talajokat, segít a víz és tápanyag megtartásban, új bevételi forrásokat teremthet és a beporzó rovarokat támogatja. A regeneratív gazdaságokban vetésforgót alkalmazunk, különböző fajta takarónövényeket együttesen vetünk, a gyümölcsös sorközében változatos növénytakarót alkalmazunk, és a legelőkön elősegítjük a növényzet minél gazdagabb faji összetételét.

Élő gyökérzetet biztosítunk a talajban a lehető leghosszabb ideig. A növényi gyökérzet életteret és energiaforrást biztosít a talaj mikroorganizmusai számára. A gyökerek stabilizálják a talajt, illetve a tápanyagokat és vizet körforgásban tartják, így azok nem vesznek el. A talajmegújító gazdák a tenyészidőszakon kívül ezt elsősorban takarónövények vetésével érik el.

Integráljuk az állattartást a gazdaságunkba. Az állati trágya értékes tápanyagokat biztosít, csökkentve a műtrágyák használatának szükségességét. Szakaszos legeltetés az állandó növényzettel borított legelőkön nagy mennyiségű szén megkötésére és víz megtartására ad lehetőséget, miközben csökken a teljes gazdaság környezetterhelése és a csapadékvíz elfolyása. A gyakorlatban egyre elterjedtebbé válik a takarónövények legeltetése a főnövény vetését megelőzően.

A fenti pontokat a talajegészség elveiként is gyakran emlegetjük. Ezeknek az irányelveknek a követésével és a megfelelő technikák alkalmazásával társadalmi, ökológiai és gazdasági előnyt tudunk kovácsolni.

Melyek a regeneratív mezőgazdaság ökológiai és társadalmi előnyei?

Javul a talaj egészsége és termékenysége, miközben növekszik a gazdaság termelékenysége

A termőföld vizet tud megszűrni és megtartani, mellyel az aszály és belvíz károk mérsékelhetőek, miközben csökken az erózió és a csapadékvíz lefolyása a területről

Több lesz a növények számára elérhető tápanyag mennyisége és nő a talajok betegség elnyomó képessége, az egyre dráguló műtrágyából és növényvédőszerekből kevesebbre lesz szükség.

Tápanyaggazdag, szermaradványoktól mentes élelmet állítunk elő

A regeneratív gazdaságok tetemes mennyiségű szenet kötnek meg a levegőből és raktározzák azt a talajban, ezzel is csökkentve a klímaváltozás káros hatásait.

A talajban raktározott szén összefüggésben van a talaj humusz tartalmával és rendkívüli jelentőségű a talaj élővilága, szerkezete, víz- és tápanyag gazdálkodása szempontjából.

Növekszik az ökoszisztéma biodiverzitása és ellenálló képessége

A talajban és a teljes ökoszisztémában minden-mindennel összefügg. A gondos gazda képes ezeket az összefüggéseket átlátni és a rendszer egészét tekintetbe véve cselekedni. A siker egyik mutatója, hogy az egészséges talaj ökoszisztéma szolgáltatásai révén a termelő válláról számos teher lekerül. A regeneratív gazdálkodás sikerének másik mutatója a csökkenő költségek melletti magasabb jövedelmezőség.

Milyen gazdasági előnye származik a gazdának a talajmegújításból?

A társadalmi és ökológiai előnyök mellett a gazdáknak fontos, hogy gazdaságilag is kifizetődő legyen az átállás. A gazdaság nyereségességének növekedésére az alábbi tényezők hatnak:

Az egészségesebb, jobb vízháztartású talajokon magasabb terméshozamot elérünk el vagy kisebb költséggel termeljük meg a helyi átlagot,
Jobb minőségű takarmányt állítunk elő,
Csökkent kitettség az egyre ellenállóbb kártevőkkel szemben,
Csökken az aszály és a belvíz károk mértéke,
Megtakarítást érünk el a műtrágyák, növényvédő szerek költségében,
Kevesebb géphasználat miatt, jelentős csökkenést érünk el az üzemanyagra fordított költségekben.

A termőtalajaink állapota folyamatosan romlik az intenzív mezőgazdasági gyakorlatnak köszönhetően. A fent felsorolt előnyök nem csak rövid távon jelentősek, hanem az utánunk következő generációk életfeltételeit is nagyban meghatározzák. Olyan termőföldet szeretnénk hagyni a gyerekeinknek örökül, amely gazdag és élettel teli.

Szerencsére a regeneratív mezőgazdaság hazánkban is egyre elterjedtebbé válik, így a gazdák számos forrásból juthatnak hozzá az átálláshoz szükséges technológiai elemekhez. A gépgyártók és az input-anyag kereskedők is egyre nagyobb arányban gondolnak a szántást elhagyó gazdák igényeire is.

Egyesületünk Magyarország legnagyobb tapasztalattal rendelkező szakmai szervezete, ahol az átálláshoz hiányzó tudás megszerezhető. Többszintes oktatási programmal, közösségszervezéssel, szakmai nyílt napokkal és gazdaság látogatásokkal tesszük lehetővé a regeneratív mezőgazdaság Kárpát-medencei elterjedését és termő talajaink életre keltését.